Szia, Áron vagyok.
Fizikát és informatikát tanultam Dániában, aztán rájöttem, hogy szívesebben fotózok embereket, mint hogy a számaikat nézzem.
Az első éttermeimet Koppenhágában fotóztam, egy Splento nevű cégnek. Három hónap alatt 50+ éttermet csináltam meg a Woltnak, szerte Dániában. Aztán hazaköltöztem Szegedre, fotóztam tovább (17+ projekt a Photonnal a Wolt Magyarországnak), és elkezdtem felépíteni a sajátomat.
Jobban érdekel az ember, mint a számla. Inkább legyen egy ügyfelem tíz évig, mint egy gyors meló, amiről soha többet nem hallok.
Nem hiszem, hogy egy jó fotó valaki mássá tesz. A jó dolog már megvan benned. Az én dolgom, hogy észrevegyem, és megtaláljam azt a szöget, ami mellett elmentél. A kamera másik oldalát is ismerem. Egy fotózás egyszer megváltoztatta, ahogy magamra néztem, szóval komolyan veszem, amikor te kerülsz a lencse elé.
Amikor épp nem fotózok: futok (berlini maraton, meg egy enyhén őrült próbálkozás, hogy lefussak Budapestről Szegedre). Egy Panír nevű szegedi zenekarban játszom. És többször végigstoppoltam Európát, valószínűleg ott tanultam meg gyorsan oldottá tenni az embereket.
Van benned valami, amit érdemes megmutatni. Az én dolgom, hogy teret adjak neked.
Semmi nyomás. Megnézzük, passzolunk-e.
Még nem akarsz beszélni? Nézd meg előbb a munkáimat. → Portfólió